ÁSZANA - testhelyzetek, testtartások

 Erős és stabil pozíció. Patandzsali Jóga szútráiban az ászana a jóga harmadik ága a jámák és a nijámák, vagyis a morális elvek után. Különböző sokezer éve ismert, anatómiailag és energetikailag tökéletes testhelyzetek, testtartások. Jelentése: elhelyezkedés, belehelyezkedés, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód. A Jóga tanainak feltárói és tapasztalt művelői jól ismerték az emberi testet, a szervezet minden porcikáját és működését; az ülésmódok és testtartások tudatosan befolyásolják a testet, bizonyos szervekre, vagy bizonyos idegközpontokra hatnak ki. Nem mindegy, hogy adott esetben melyik ászana alkalmas. Az ászanák megnyitják az energiacsatornákat és a pszichikus központokat. A Jógának ezzel a részével főleg az úgynevezett Hatha-Jóga foglalkozik. A pózokhoz tartozó kéztartásokat, kézmozdulatokat mudráknak nevezik, de a mudrát rendesen a pózzal együtt szokták általában ászanának mondani. Az ászanák (ülések, testtartások) letisztult formájukban olyan testhelyzetet jelentenek, amelyek a tökéletes testi-tudati egyensúly megteremtésével készítenek elő a mély meditációra. Az ászana ezért sokkal több, mint egymást felváltó testi pozitúrák sorozata. 

A tantra szentírása szerint, és a hatha jóga szentírása szerint is a jóga ászanák magától az Úr Sivától erednek. Az írás azt mondja, hogy az Úr Siva teremtette az összes univerzumot azáltal, hogy felvette ezeket az ászanákat. És az írás szerint az Úr Siva 8.400.000 ászanát ismert. Miután megteremtette az összes univerzumot és megjelent az emberi létforma az Úr Siva úgy gondolta, hogy 84 ászana a legelőnyösebb az emberi lét számára, amelyeket ő választott ki.

Később a hatha jóga mesterei azt mondták, hogy ebből a 84-ből 32 ászana a legfontosabb. Idővel a hatha jóga mesteri úgy gondolták, hogy a 32-ből 14 ászana a legkiemeltebb az emberiség számára. A megmaradt 14 ászanából később a nagyszerű hatha jóga mesterek 12 ászanát tartottak a legfontosabbnak. A sziddhászana, a tökéletes ászana, a hatha jógik között ezt tartják a legfontosabb ászanának. Az ászanák sorrendje követi a teremtés sorrendjét. A jógával foglalkozó különböző könyvek számos testtartást részletesen megadnak. Például a Hatha-jóga-pradípiká 14-et ír le, a Jógapradípa 21-et, a Visva-Kósa 32-t, az Anubhava-Prakása 50-et. De mindannyian megegyeznek abban, hogy a fő testtartások száma 84, megengedve természetesen apró technikai különbségeket közöttük. Patandzsali, aki az időszámításunk előtti 2. században a Jóga Szútrák című művében leírta a jógával kapcsolatos elveket és felismeréseket, még csak a meditációs ülést nevezte „ászanának”, a testgyakorlatokat a „vjajam jóga” elnevezéssel illette. Évszázadokig tartott, amíg kifejlődtek az ászanáknak (testtartásoknak) azon formái, amelyek a test minden izmát, idegét és mirigyét megdolgoztatják. Gyakorlásukkal tetterő, kiegyensúlyozottság, nagyfokú állóképesség és vitalitás fejleszthető ki. Remek fizikumot hoznak létre, csökkentik a fáradtságot, és megnyugtatják az idegeket. Valódi jelentőségük azonban abban a módban  rejlik, ahogy a tudatot szoktatják és fegyelmezik.

Az ászanák két nagy csoportra oszthatók:

1. meditációs pózok
2. az egészséget és életerőt növelő pózok

Az ászanák újratöltik a pránát, életerőt, életenergiát és egyenlő mennyiségben osztják el az egész testben, annak minden szervrendszerében. Céljuk, hogy alaposan átmozgassák a belső szerveket: a májat, lépet, hasnyálmirigyet, beleket, szívet, tüdőt stb. Erősítik azokat és serkentik a működésüket. Az ászanák azonban nem pusztán fizikai gyakorlatok. Megteremtik a mentális egyensúlyt, segítenek uralkodni az érzelmeken és jótékony hatásuk spirituális szinten is megmutatkozik. Legfőbb céljuk, hogy felkészítsük a testet a jóga magasabb rendű folyamatainak végzésére és hogy mindezekhez megfelelő mentális állapotot biztosítsunk.

Az ászana egy olyan "mozdulat", amely a test, a légzés, valamint a tudatállapot összehangolásán át törekszik az önszemlélet szakrális mozdulatlansága felé. A gyakorlat közben a tudat mindvégig megőrzi és fenntartja a test fölötti abszolút éberséget. Ez a tudatosság korlátozódhat a testnek egy adott pontjára, de kiterjedhet az egész testre is. Az ászanák lassú, harmonikus végrehajtása növeli a koncentrációt, a test izomműködése és a lélegzés folyamata harmonikus egységbe olvad. A hagyomány szerint az ászana végzésekor a test jelzéseit kell figyelnünk: ahol feszültséget érzünk, ott lazítani, engedni kell, ahol pedig petyhüdtséget, energetikai hiányt, ott húzni, nyújtózni szükséges. A túlzott feszültségek és erőtlenségek egyensúlyba hozásával érjük el a könnyű, stabil (szatva) pozíciót, amikor minden síkon tökéletes a működés, áramlás. Ez minden gyakorlónál, sőt, minden gyakorlásnál változó lehet, ezért ne ragaszkodj semmilyen előzetes elképzeléshez, élményhez. Helyezkedj bele az adott pózba, és fogadd nyitottan a történéseket! Soha nem mondhatjuk, hogy tökéletesen hajtottunk végre egy ászanát, csupán egyre finomabb és pontosabb megfigyelésekre tehetünk szert, amivel természetesen a hatás is finomabb és erőteljesebb lesz. Az akaraterő es az önbizalom fejlesztését szolgálják. Hosszabb időn át kényelmesen, ellazulva egy bizonyos testtartásban maradunk, vagyis „benne nyugszunk” a testhelyzetben. Az ászanákat lassan hajtjuk végre, ami lehetővé teszi a mozgás tudatos követését, érzékelését. A jógában nem a gyakorlatok száma a fontos, hanem kizárólag a végrehajtásuk minősége. A gyakorlatok előtt, között és után tudatos testi és szellemi ellazulást szolgáló szakaszokat kell beiktatni.

Az ászanák célja és értelme nem az, hogy mozgással vezessük le a felgyülemlett energiát, hanem a testi és szellemi folyamatok tudatos átélése, valamint az összpontosítással végzett mozgás és ellazulás révén a test és a szellem összhangjának megteremtése. Az ászanák nem okoznak fáradtságot és kimerültséget, ellenkezőleg: energiával töltik fel, pihentetik és frissítik a szervezetet. Az ászanák erős hatást gyakorolnak a testre és a szellemre. Hatnak az izmokra, az ízületekre, a légzésre, a szívműködésre, az idegekre, a keringési és nyirokrendszerre, az összes szervre és mirigyre, valamint az elmére, a tudatra, illetve a pszihére és a csakrákra (energiaközpontokra). Az ászanák pszichoszomatikus gyakorlatok, amelyek erősítik és kiegyensúlyozzák a teljes idegrendszert, s amelyek harmonizálják és stabilizálják a gyakorló lelkiállapotát. Segítségükkel elérhető a nyugalom, az elme békéje, az ellazultság, valamint a belső szabadság és béke érzése. A helyesen végrehajtott ászana lassítja a légzést és a vérkeringést, megnyugtatja a gondolatok áramlását. Ha hosszabb ideig tudunk kitartani egy ászanát, az harmonizálja a hozzá tartozó csakra energiáit.

A jóga testhelyzetekben a test minden izmát szisztematikusan átnyújtjuk. Az ászanák végzésekor az izmok maximálisan megnyúlnak, ami csak fokozatos és lassú munkával érhető el. Azután ezt a nyújtott állapotot kíméletesen fenntartjuk az izmok megerőltetése nélkül. Minden alkalommal, amikor ily módon használjuk izmainkat, nem csak megnyúlnak, hanem rugalmasabbakká is válnak. Ha az izmokat megerőltetjük, ez nem fog bekövetkezni. Következésképpen fontos, hogy a testhelyzetek kitartása közben ne rántsuk vagy húzzuk meg hirtelen izmainkat, mivel ez megkeményíti és megrövidíti az izomrostokat. Az ászanák kitartásával az állóképesség nagyon gyorsan nő. A testhelyzetek  felvételéhez szükséges erőkifejtésnek nagy az oxigénigénye; gyakorlás közben azt vesszük észre, hogy mély és megnyújtott lélegzeteket kell vennünk. Ha így teszünk, elkezdjük reaktiválni alvó tüdőszöveteinket, és új, jótékony hatású légzésmintákat alakítunk ki. A vér fokozott oxigénellátása serkenti a sejtek anyagcsere-folyamatait, erősít és vitalizál minden szervet a testben. Az izmok nyújtása és a fordított testhelyzetek által szintén javítható a vér-és nyirokkeringés, ami hozzájárul az egészséges vérkeringés kialakulásához. A jobb keringés, a hatékonyabb izomnyújtás és kedvezően hat az idegrendszerre is. Ahogy a vérkeringés fokozódik, javul a bőr minősége is, az arcbőr lágy és tiszta, a szemek pedig csillogóak és tiszták lesznek.

A pozitúrák kitartása által megismerjük az akadályok legyőzése feletti örömöt, és ezt a hozzáállást bevisszük mindennapi életünkbe. Ezzel az újonnan megtalált erővel elkezdjük jobban értékelni magunkat, nő az önbecsülésünk; és ez önbizalmat ad. A jógázás koncentrációt kíván. Annak hatására, hogy a jógában elménket összpontosított figyelemmel irányítjuk valamire egy hosszabb időn át, egyesülnek az elme gyakran szétszóródott, szerteágazó energiái. Mivel a testhelyzetek mélyen az izomszövetben fejtik ki hatásukat, a  rejtőzködő, megszokott feszültségek kioldódnak, és mély  relaxációt eredményeznek. Ahogy elkezdünk relaxálni, kevésbé kényszeressé válik ragaszkodásunk, reakcióin is megfontoltabbak lesznek. Elkezdjük megérteni és elfogadni azokat a viselkedési formákat, melyek szerint a világra reagálunk, és mélységesen megismerjük magunkat. Egyre kevésbé vágyakozunk külső dolgokra, és egyre kevésbé kapaszkodunk beléjük.

Az ászanák rendszeres gyakorlásával járó előnyök:

• fokozza a gerincoszlop rugalmasságát,
• hajlékonyabbá teszi az ízületeket,
• lazítja és erősíti az izmokat, fokozza a vérellátásukat,
• serkenti és összehangolja a szervek, köztük a belső elválasztású mirigyek működését,
• serkenti a nyirokkeringést és az anyagcserét,
• erősíti az immunrendszert,
• szabályozza és stabilizálja a keringési rendszert és a vérnyomást,
• nyugtatja és erősíti az idegrendszert,
• tisztítja és frissíti a bőrt.

“Az ászana egyike a Jóga 8 ágának, mely kimondja, hogy a testhelyzet legyen biztos és kényelmes, szilárd, ám mégis ellazított, és segítsen a gyakorlónak egyre inkább tudatába kerülnie a testének, elméjének és a környezetének.

A 12 alapvető póz vagy ászana sokkal több puszta nyújtásnál. Megnyitják az energiacsatornákat, a csakrákat és a test pszichikai központjait, mialatt növelik a gerinc rugalmasságát, erősítik a csontokat és serkentik a keringési és immunrendszert. Helyes légzéssel vagy pránájámával kísérve az ászanák megnyugtatják az elmét és csökkentik a stresszt. Rendszeres gyakorlással az ember biztosíthatja a maga számára az általános fizikai és mentális egészséget és az olyan betegségek megelőzésének lehetőségét, mint a cukorbetegség, magas vérnyomás és ízületi gyulladás. Idővel a testhelyzetek lassú és tudatos kivitelezése a koncentráció és meditáció mentális gyakorlatává válik.”

– Szvámí Visnudévánanda

Aki a Rádzsa Jóga első két lépcsőjének gyakorlatait elkezdte, annak ez a videó segít az ászanák otthoni gyakorlásában. Figyelem! Az ászanák gyakorlását KIZÁRÓLAG egy professzionális jóga mester segítségével szabad elkezdeni, mert a gyakorlatok helytelen végzése baleseteket és egészségügyi problémákat okozhat!