JÁMA – Az 5 etikai előírás
kerülendő dolgok, erkölcsi javaslatok, önuralom, önmegtartóztatás, önszabályozás, harmonizálás, megtisztulás, a külső fegyelem szabályai
A Rádzsa Jóga első lépcsője tartalmazza az 5 etikai előírást. Ajánlott tettek, magatartások gyűjteménye. A jóga célja, hogy a jóga szellemisége, tehát a belső béke a gyakorló alaptermészetévé váljon. Ez az első szint, amelyen azt tanuljuk meg mitől érdemes tartózkodnunk. A jóga nem csak a mai jóga termekben látható tornagyakorlatokból áll, hanem egy életmód is. Amennyiben életmódunkon, gondolkodásmódunkon nem változtatunk a megadott előírás szerint, úgy a jógagyakorlatok és meditáció önmagában szinte semmit nem ér, mert elménk és lelkünk terhelt és zavarodott marad. A jóga egy komlex rendszer, melynek az teljes életünkre kiható gyakorlatok összességét elsajátítva juttat el minket a teljes boldogság és harmónia állapotába. A Rádzsa Jóga minden lépcsőjére gyakorlatokként kell tekintenünk és azok folyamatos gyakorlásával kell fejlődnünk, a benne foglalt előírásokat beépítve mindennapjainkba, életünk részévé és személyiségünk alapjává téve.
Öt alapelvet, előírást, szabályt foglal magába a Rádzsa Jóga első lépcsője, a Jáma:
1/1. Ahimsza - nem ártás, erőszakmentesség
Sem gondolattal, sem szóval, sem cselekedettel nem okozunk fájdalmat vagy kárt egyetlen élőlénynek sem. És egyúttal minden élő iránt együttérzést, szeretet érzünk (maitrí). A nem ártani megtalálható a Tízparancsolatban is: Ne ölj!, Szeresd felebarátodat! ... Mivel a húsfogyasztás mindig egy állat megölésével jár, a jógik elvből vegetáriusok. Az állatok ösztöneik révén már előre megérzik, mi vár rájuk. Megsejtik, ha levágni készülnek őket, és ilyenkor bizony halálfélelmük van. Félelem- és stresszhormonok választódnak ki, amelyek a megölt állat húsában maradnak. Halott állat húsát fogyasztva a halál energiáját vesszük magunkhoz. "Az vagy amit megeszel"- mondják. Sok, látszólag ok nélküli félelemnek, neurózisnak és pszichózisnak az oka a halott tetemek és embriók megevése. Minden élőlényben ott van az isteni spirituális energia szikrája, amely miatt bárkit bántani olyan, mintha magunkat bántanánk. Mivel az ártás, a bántalom, s ennek legsúlyosabb formája, az ölés, minden esetben önös akaratból ered és negatív irányba mutat, tagadása az egyetemesség összetartozásának. Minden erőszakos cselekedetnek negatív karmikus következményei vannak. Ugyanúgy vonatkozik ez a a test, a szavak és a gondolatok által elkövetett cselekedetekre is.
Ne használj ki senkit, ne mutass megvetést mások iránt, ne érezz ellenszenvet, előítéletet, ne nézz senkire rosszallóan, ne gyűlölj senkit, ne használj ki senkit, ne mondj rosszat másokra, ne rágalmazz és ne becsmérelj másokat, ne gyűlölködj se szóban, se gondolatban, ne hazdj, ne bántalmaz senkit sehogyan!
Minden durva, nyers beszéd himsza ('ártás'). Durva szavakkal szólni koldushoz, szomszédhoz, az utca emberéhez, munkatárshoz, beosztottakhoz, élettársunkhoz: himsza. Mások érzéseinek megsértése a viselkedésünkkel, arckifejezésünkkel, a hanghordozásunkkal vagy rosszindulatú szavakkal, szintén himsza. A lenéző hozzáállás vagy a másik emberrel szembeni szándékos udvariatlanság nem más, mint öncélú himsza. Ha nem segítünk mások fájdalmának megszüntetésében, vagy ha nem fordulunk figyelemmel a rászoruló felé, az szintén egyfajta himsza. Ez a mulasztás bűne. Az ahimsza elve alapján óvakodnunk kell a durvaság minden formájától, legyen az közvetlen vagy közvetett, pozitív vagy negatív, azonnali vagy késleltetett.
1/2. Szatja - Igazmondás, Igazságosság, Igazság
Az igazság a legfőbb parancsolat. Minden becsületesség ebbe az egyetlen parancsolatba sűrűsödik. A szentírások felszólítanak: bármit teszel ne csapd be magad és a világot! Ne rejtsd el a gondolataidat! Légy nyíltszívű! Légy elfogulatlan! Légy egyenes! Ez az erény az ember gondolatának, beszédének és cselekedetének igazságára és igazságosságára utal. Az igazság Isten lakhelye. Az igazság Isten maga. Az igazság törvényesség, tisztesség, az erkölcsi alapelvekhez való ragaszkodás. Mondj igazat! A Tízparancsolatban is megtalálható: Ne hazudj!. Egyedül az igazság győzedelmeskedik, a hazugság soha! Isten az igazság és az igazsághoz az igazmondás által jutunk el. Az igaz ember mentes a nyugtalankodástól és az aggódástól. Nyugodt elmével él. Az igazság ezzel szemben a becsületesség útja, amely hosszú távon sikerre visz. Az igazság egyenes út, elbizonytalanító elágazások nélkül. A hindu szent szövegek kijelentik, hogy azokban, akik mindig az igazat mondják, kifejlődik az a képesség, hogy kimondott szavaikat materializálják. Ennek alapja a gondolatbeli tisztaság és elégedettség, önmegtartóztatás, az irigység hiánya, a megbocsátás, a türelem, a béketűrés, a kedvesség, a szeretet. A béke igazság. Az igazság béke. Az elme az igazság által kerül magasabb szintre. Az értelem a magasztos, isteni gondolatok által válik kifinomulttá. Az igazság gyakorlásával az antahkarana (a 4-rétű belső eszköz: elme, értelem, tudatalatti és ego) megtisztul a szennyeződésektől. Úgy ragyog, mint a tükör és teljes fényében tükrözi vissza az Úr isteni formáját. Az igazság felé haladó ember belsőleg erős és mindent tud, mert egyre közelebb van a Mindenhatóhoz.
1/3. Asztéja - Tartózkodás a lopástól, A tulajdon tisztelete
A tulajdon tiszteletére szólít fel és az önösség, az egyéni érdekek érvényre juttatásának kiiktatására. Aki ártó szándékkal meglopja embertársát, abból hiányzik az az empatikus képesség, amivel mélyen átérezhetné a másik ember szenvedéssel járó megfosztottsági helyzetét. Aki valakit meglop, a következő újraszületés során cselekvése visszahatásaként jelentkezik annak "gyümölcse" - a szenvedés. Neki is át kell élnie mindazt, amit cselekedetével okozott másoknak. A dolgok mindig a kiegyenlítésre, az egyensúlyi állapot felé törekednek. "Amit nem akarsz, hogy mások tegyenek veled, azt te se tedd mással!". A Tízparancsolatban is megtalálható: Ne lopj!
1/4. Brahmacsarja - Önmegtartóztatás, Önfegyelmezés
Nem csak a cölibátust jelenti, hanem tökéletes uralmat az összes érzékszerv felett. Nem csupán a nemi érintkezéstől kell szigorúan tartózkodni, hanem az önkielégítést célzó megnyilvánulásoktól, így a maszturbálástól, a homoszexualitástól és minden perverz szexuális szokástól. Ki kell terjednie továbbá minden erotikus képzelgéstől és álmodozástól való tartózkodásra. A gondolatoknak, a szavaknak és tetteknek a tisztaságát meg kell őrizni. Önmegtartóztatás és a mértékletesség az alapja. Már egy kevés önmegtartóztatás gyakorlása is üdítőleg hat az egyénre. Belső erőt és az elme békéjét nyújtja. Hatására az elme és az idegek erőre kapnak. Segít megőrizni a fizikai és szellemi energiát. A nemi tevékenységben az életerő óriási mértékben vesz részt és árad ki az emberből; a megtartóztatás, ha nem küzdelmes, zűrzavaros állapot, hanem kiegyensúlyozott szellemiségben gyökerezik, az életerő nagy tömegét raktározza fel, s ezt más, szellemi célokra fordíthatja. Növeli az akaratot és az intelligenciát. Óriási erővel, energiával és vitalitással ajándékoz meg. Aki tökéletesen képes uralni a szexuális energiát, semmilyen más módon meg nem szerezhető képességekre tesz szert.
Minden étel sajátos hatást gyakorol testünkre, lelkünkre és a gondolatainkra. Az egyénnek egyszerű, természetes táplálékokat ajánlott fogyasztania. Mértékletesen kell táplálkoznia. Szattvikus ételeket kell fogyasztania. A hús, hal, tojás és a hagymafélék csak fokozzák a szenvedélyt. A mértékletes táplálkozás és a bizonyos időközönkénti böjtök nagy segítséget nyújtanak a szenvedély féken tartásában és más jótékony egészségügyi hatása is van.
A gyönyör és az élvezet két különböző dolog. Ha valakinek a belső, spirituális élet a fontos, akkor gyönyörhöz jut. Ha valaki a hétköznapi emberi életet szereti, abból rövid ideig tartó élvezetet meríthet. Az élvezetet csüggedés követi, mert az élvezetben nincs maradandó beteljesülés. A gyönyör azonban önmagában is mindent beteljesítő. Ehhez a gyönyörhöz csak az istenivel, a belső lényünkkel való spirituális egyesülésből juthatunk.
Tudnunk kell, mit akarunk. Ha élvezetet akarunk, akkor a férfi és nő egyesülése egy darabig elég. De ha gyönyört akarunk, ami a hallhatatlanság, a halhatatlan üdvösség nektárja, akkor a spirituális ösvényre kell lépnünk, és ki kell alakítanunk az ember és Isten közötti mennyei egységet.
1/5. Aparigraha - Birtoklásmentesség
Csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. Minden birtoklásról és vágyról való lemondás. Nem-kötődés sem emberekhez, sem tárgyakhoz, és csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása. Értelmetlen, soha szűnni nem akaró szerzési ösztön, az önzés és kapzsiság lekűzdése. Amíg valaki függőségi viszonyban van az anyagi és megszerzett javakkal, vagy az elért státuszával, addig nem lehet elértnek tekinteni a lelki-szellemi szabadságot. Nem véletlenül volt több önmegvalósító irányzat és rend előírásai között az anyagi javakról való lemondás, sokszor a teljesség igényével. Nem a cselekvések teljes megtagadását hirdeti, hanem azt tanítja, hogy az embernek az adott szituációból következő legtisztább cselekvési módját kell kiválasztania, s ennek mentesnek kell lennie minden önös érdektől és számítástól. A jógi is cselekszik, amikor szükség van erre, de minden esetben arra kell törekednie, hogy ezt a mozdulatot mások javára, a viszonzás elvárásának mellőzésével tegye meg. A családon belüli vagyon értő kezelése a hinduknál is fontos, csak más a hozzá kapcsolt hozzáállás. Ne gyűjtsünk szenvedélyesen javakat, hanem bízzunk Istenben, mert tulajdon nélkül születtünk, és amikor ezt a világot újra elhagyjuk, minden tulajdont itt kell hagynunk. A tulajdon akadály a szellemi úton, mert félelemmel és aggodalommal van összekötve amiatt, hogy újra elveszítjük. Más az, ha valaki nem magának építkezik és szervez meg valamit, hanem azért, hogy a közösséget szolgálja. Jelentése a felhalmozástól való tartózkodás. A ragaszkodás mentesség. Hogy nem tartogatunk, nem őrizgetünk semmit és, ami még fontosabb: nem is vágyunk többre, mint amire szükségünk van - ez a jóga útja. Nem csak tárgyakra vonatkozik ez, hanem emlékekre, gondolatokra és érzelmekre is.
„Valódi Jelentése az, hogy nem vágyunk többre, mint ami a szükségletinket kielégíti.”
(Szvámi Ráma: A jóga útja)
Patandzsali így ír a Jámákról: Jóga-szútra II. 30., 35-39. (ford.: Fórizs László)
"Az öt önmegtartóztatás (jama): nem-ártás, tartózkodás a hazugságtól (hűség az igazsághoz), tartózkodás a lopástól, tartózkodás a nemi élettõl (szüzesség) és tartózkodás a szerzéstõl (önként vállalt szegénység).
Aki a nem-ártásban megszilárdul, annak a környezetében is megszűnik a gyűlölködés.
Aki az igazsághoz való hűségben megszilárdul, annak szavai beteljesülnek.
Aki a nem-lopásban megszilárdul, annak igazi kincsek tárulnak fel.
Aki a szüzesség gyakorlásában megszilárdul, hősies erőre tesz szert.
Aki a szegénység gyakorlásában szilárdan megalapozódik az megérti, hogy miért született erre a világra."
