Mindenki meg akarja találni a párját. Akivel kiegészítik egymást, mint a jin és jang.

Mi történik? Tapasztalatainkból és jelenlegi önismeretünkből fakadóan meghatározzuk, hogy ennek a személynek milyennek kéne lenni. Elképzeléseink vannak róla. Ideánk. Legyen ilyen, legyen olyan…. Vágyunk erre az elképzelt személyre és keressük. Tehát eleve elvárásaink vannak vele szemben.

Lehet, hogy hirtelen találkozunk valakivel és azt érezzük, hogy megfelel az elvárásaink nagy részével, azt érezzük beleszerettünk. Vagy totál az ellentéte és mégis beleszeretünk. De nagyon lelkesek vagyunk. Majd telik az idő, és egyre inkább az derül ki, hogy rengeteg reakciójában és tevékenységében és életformájában, értékrendjében, horoszkópjában…. nem egyezik azzal az elképzelésünkkel, amivel az ideális pár képét képzeltük el. Nem felel meg az elvárásainknak. De soha nem is fog. Ezért, mint a majmok, ugrándozunk egyik fáról a másikra. És így soha senki nem fog megfelelni nekünk.

Egészen addig, amíg nem tanuljuk meg, hogy nem valakit kell keresni, mert tökéletes nem létezik, hanem megtanuljuk, hogyan kell szeretni egy másik embert, hogyan kell harmónikusan élni egy másik emberrel… tehát amíg a saját értékrendünk nincs a helyén és az egónk dominál, addig újra meg újra ugyanazt fogjuk megtapasztalni mindenki mellett. Örülünk , mert aki tetszik, az belénk szeretett, elcsábítottuk, sikerült meghódítani, belénk szeretett…..majd megismerjük ruha-parfüm-smink nélkül, találkozunk vele amikor mélypontjai vannak és rájövünk, hogy a szeretetünk valójában egy üres lufi volt. Hogy nem tudjuk szeretni, csak bizonyos feltételek mellett. Viszont senki nem arra született, hogy mások feltételeinek és elvárásainkat eleget tegyen. Mindenki önálló utat jár be és ebben vagy támogató és elfogadó tudsz lenni, vagy hamarosan meg kell váljatok egymástól. Két ember sose egy utat jár. Amíg nem tudod elfogadni, hogy a másik embert nem feltétlen azok a dolgok teszik boldoggá, amit te jónak ítélsz, addig nem lesz aki hosszú távon együtt akarna élni veled, mert te folyton azt fogod kérdezgetni ezt mért így csináltad? azt mért úgy? számonkéred, neheztelsz, megsértődsz, ítélkezel,véleményezel… Így csak érzékszerveken keresztül lehet szerelembe esni, de az múlandó lesz.Illustration: Lisa Aisato

Vannak akik fantáziát kergetnek és csalódnak, hogy nem olyan a szeretett nő vagy férfi, aminek elképzelték, van aki apát-anyát keres és kiderül, hogy nem azt talált. És van egy százaléka az embereknek, akik először megtanulnak szeretni, megtanulják hogyan kell szeretni egy másik embert. A szeretet nem azt jelenti, hogy téged szeretnek. A szerelem nem egyezség, nem szerződés, nem követelés. A szerelem az, amikor mindig a legjobbat adod magadból valakinek. Aki szeretni akar téged, az nem azért szeret, hogy őt szeressed, hanem mert szüksége van rá, hogy a legjobbat adja magából neked. És ezért a másik ember hálás lesz és csodálni fog. A szerelem igazi összetevői ezek. Hála és csodálat. Próbálj meg a legjobb lenni, hogy a legjobbat tudd adni a szeretett személynek és ő is azt fogja tenni. Saját maga akarja majd ezt viszonozni, kérni se kell.

Az, hogy a szerelemtől a gyűlölet csak egy lépésnyire van hazugság. Az nem szerelem!!! Hanem a hiúságnak az ajtaja, ami haraghoz, erőszakhoz, dühösséghez vezet. Veszekedünk, erőszakoskodunk, könyörgünk, kiabálunk, sírunk, megbosszulunk, hogy kierőszakoljuk valaki szeretetét. De ez az ellenkezőjét váltja ki. Az emberek legnagyobb betegsége a hiúság, a szenvedély és a ragaszkodás. Ezek szenvedést és fájdalmat okoznak. Ahhoz hogy két ember hosszú távon együtt tudjon maradni,ahhoz meg kell tanulni egymásban bízni és meg kell tanulni a másik ember mit szeret, mit nem, mit enged meg, mit nem, minek örül, minek nem, mire van szüksége, mire nincs....... folyamatosan tanuljuk egymást amíg együtt vagyunk. Hinnünk kell a másikban, hogy megért minket, és megtanulja mi jó nekünk es mi nem. És hinnünk kell benne, hogy ha hibázott a másikunk, akkor tanul belőle és többé nem teszi, mert megbeszéljük, hogy ezt ne tegye. Ha valamelyik fél nem tud hinni a másikban, akkor a kapcsolat megszakad. Akkor keresünk egy új szerelmet és az is hibázni fog, annak se fogjuk elhinni hogy meg tud változni értünk és megint újat keresünk és ez így megy újra meg újra.

Folyton újat fogunk keresni, mert mindenkiben fogunk hibákat találni, mert mindenkiben van. Aki rájön, hogy a problémákat megbeszélni és megoldani kell egymás között, annak megadatik, hogy valaki mellett megöregedjen. Aki nem akarja megérteni a másikat, az nem kíváncsi a másik ember lelkére. Az addig szereti a másikat, amíg az úgy szereti őt, ahogy neki kényelmes. Addig szereti, amíg úgy viselkedik a másik, ahogy ő elvárja. Tehát a szeretete attól függ, hogy te szereted e. Vagy attól hogy te pont úgy szereted e ahogy ő szereti.

Illustration: Lisa Aisato

Pedig az igazi szeretet, az őszinte szeretet nem vár viszonzást. Szeretni akkor is lehet valakit, ha az nem szeret minket. Szeretni akkor is lehet valakit, ha az csúnyán viselkedik. Ha szeretem, akkor meg akarom érteni miért viselkedett úgy, elfogadom és segítek neki megoldani a problémáját, vagy megnyugtatom. Ha nem szeretem elmegyek és nem foglalkozom vele. Amikor az érzelmeid eufórikusak lesznek, mert szerelmesnek érzed magadat, elérnek egy határt. A szerelmünket képzeljük el minden pillanatban, vele álmodunk, minden gondolatunk körülötte forog és imádkozunk érte, hogy bárcsak szeretne. De ha ő mással van? Másba szerelmes? Mikor ezzel szembesülünk hirtelen eltűnik a lelkesedésünk. Miért? Az elvárásaink miatt. Tízezerszer elesünk ugyanabban a kőben és azt hisszük legközelebb nem fogunk? Ez az elvárásunk magunkkal szemben. Pedig ha nem tanultunk a tízezer megbotlásból, akkor következő alkalommal is megbotlunk majd.

Illustration: Lisa Aisato

A másik betegsége az embernek a kapzsiság. Kapzsisággal szeretünk. - Enyém vagy! Csak az enyém! ----Akarlak! Téged akarlak! -amikor ezeket a mondatokat hallod, akkor tudd, hogy meg lettél fenyegetve! Bolond vagy, ha azt hiszed szeret, aki ilyet mond. Senki nem tehet magáévá. Senki nem birtokolhat. Senki tulajdona nem lehetsz. A szeretet nem más, mint amikor a legjobbat adod magadból a másiknak. Az egészségedet, a kultúrádat, a szeretetetedet, figyelmedet, pozitivizmusodat, az érettségedet, elengedésedet, türelmedet, megértésedet, elfogadásodat, ragaszkodás mentességedet. Aki szeret, az vigyáz ezekre, és folyton érzi a szeretetet. A szeretet nem lehet birtokló. Az nem szeretet. Azt akarjuk csak minket szeressen. Ha adunk és nem viszonozza valamivel , nem hálás, megjelenik újra az Egónk.
-Amikor szerelmes leszek azt akarom, hogy úgy szeressenek engem, ahogy vagyok, hogy átkaroljanak, szép szavakkal dícsérjenek... Engem! Engem! Engem! --- De ki az a bolond, aki így téged akar? Hisz egoista vagy és aztán hisztérikus leszel. Ez megmérgezi a szerelmet. Ez a mérgezett szerelem. Ne mérgezd akit szeretsz. Ne toxikusan szeress!

Először magadat kell megszeretned. Aki utalja magát, akiben utálat van, az ördögivé változik. Aki másokat utál, az azért utál másokat, mert önmagát utálja. Az a negativizmus, amit mások felé irányítasz, az először benned rombol. Amit érzel az feljogosít mindenre? Az érzés semmi. Semmi más mint az elme impulzusa. Tudatában vagy annak mit érzel? Következetes vagy az érzelmeiddel? Az egoizmus az, amikor negatív dolgokkal erősíted meg önmagad és ezzel megtagadsz minden mást. Ezért feláldozod az énedet, és az egyéniségedet, és megalázkodsz. Jót kell kívánnod magadnak és másoknak. Pont úgy fogsz szeretni másokat, ahogyan magadat szereted. Meg kell tanulnod együttérzőnek lenni. Meg kell tanulnod együtt élni önmagaddal. Nem lehetsz olyan, mint egy rákos sejt önmagad számára. Az egyéniség sokszínűség. De az individualizmus az összetartozásnak a megtörése, a tudatlanságnak a kiinduló oka. Meg kell tanulni fölülkerekedni az elme kilengésein fegyelmen, tanuláson keresztül, ami formálja karakterünket. Ehhez akaraterőre van szükség. Tanulnod kell, hogy megismerd önmagad. Tanulj meg először önmagadért felelősséget vállalni, és önmagadra vigyázni, akkor talán képes leszel egy másik élőlényért is felelősséget vállalni, és vigyázni rá.

Illustration: Lisa Aisato

A TUDAT FORRADALMA:  TÖBBET ÉRINTENI MINT EGY TESTET

A Tantrában van egy törvény: amikor valaki megérint egy testet, akkor nem csupán csak egy testet érint meg, hanem sokkal többet; mert amikor megérintesz egy testet, mindent megérintesz, ami a testhez hozzátartozik, amit a test magába foglal, és ahhoz hozzá tartozik egy egész emberi lény, aki gondolkodik, akinek érzelmei vannak, akinek karmája van, akinek energiaáramlása van. Például lefekszel valakivel, és azt gondolod ez csak egy szervi találkozás volt meg valamennyi érzelem, és nem vagy tisztában vele, hogy közben egy egész karma átadása megtörténik.

Elismerjük, hogy tudunk energiát átadni és nem vagyunk tudatában, hogy ezt a súlyt KI az aki átadja, átörökíti és hogy KI az aki befogadja. Egy Swami azt mondta nekünk:  gondoljátok azt, hogy a víz tiszta. Tudod, tudnod kell, hogy a víznek mindig színtisztának kell lenni, és a te feladatod az, hogy gondolkodj rajta, mit kéne hozzáadj a vízhez. Tehát, olyannak kell lennünk, mint a víz, a vizet kell alapnak vennünk.  Ha hozzáadsz valamit, akkor tudnod kell, hogy ez már egy összeadott keverék, és gondolkodnod kell rajta MI EZ; de ha soha nem iszol vizet csak mást, akkor azt fogod gondolni, hogy valami biztos hiányzik belőle.

A tested abból épül fel, amit beleraksz; ennek következtében te egy eredménye, következménye vagy annak, amit megiszol, de olyan, akinek alapvetően nélkülözhetetlenül fontos vizet innia. Ha iszol, oxigént veszel magadhoz. És minek segítünk lélegezni, ha iszunk? A bőrünknek, a veséknek, de a mentális egyensúlyunk egy része is ettől függ.

Mindig nagyon alaposan gondold át mi és ki az amivel/akivel egyesíteni akarod Önmagadat! Mert onnantól meg fog határozni Téged is.